A minap azon gondolkodtam, mit is felejtettem el a lányom születése óta. Aztán egyszer csak a feleségem rátapintott a lényegre, megmondta a "frankót". A bűnöm az volt, hogy a kisfiamnak irogatttam egy naplót, mikor-mi történik velünk és hogy miért nem csinálok a lyánynak is egy ilyent. Mert ezeket olyan jó olvasgatni családi délutánokon, pattog a tűz a cserépkályhában, összegyűlünk (kutya, macska, gyerekek, asszonypajtás)...Tény és való, hogy jókat derülünk a bejegyzéseinken. Na de hát hol van a kislányomról, aki mára már 7 hónapos lett és vele is legalább annyi minden történt, mint ezzel a kis huszárral :-)
Szóval elmaradásban vagyok. Meg szégyenlem is egy kicsit emiatt magam. Valahogy úgy szerettem volna ezt csinálni, mint a Mengyelejev a periodusos rendszert: ahol a kémiai elemet nem lehetett még azonosítani, annak a helyét kihagyta a táblázatból, hogy majd beírja vagy majd definiálja más. Azaz: amit nem írok meg , azt majd később pótolom. Aztán csak halmozódott az egész, ma meg már 7 hónapnyi elmaradást kellene beklimpiroznom. A fenti analógiával élve: ennyi kémiai elemet "felfedezni" egy nap alatt nem lehet...Bele kell törődnöm: elmaradtam, de mától elindítom a kémiai reakciót ;-)
